Lekvárt főznél, de visszatartanak a legendák? Azt gondolod, ez valami bűvös, nehéz, és sokáig tartó feladat? Olvasd el, milyen tévhitek lengik körül a lekvárfőzést, és utána menj ki a piacra egy adag gyümölcsért 🙂

1. Amíg nincs unokád, nem főzhetsz lekvárt.

  • Nem igaz, mert a lekvárfőzésnek sem alsó, sem felső korhatára nincs.

2. Több órán keresztül kell kevergetni a lekvárt, míg megfelelő állagú lesz.

  • Nem igaz! Persze van, aki szereti órákig kevergetni, de nem ettől lesz jó a lekvár. A friss, megfelelő minőségű gyümölcsöt éppenhogy össze kell rottyantani a hozzáadott cukorral vagy befőzőcukorral, a zselésedést, sűrűsödést az idő és a természet majd elvégzi helyettünk. A friss, jó minőségű gyümölcsökben ugyanis megfelelő koncentrációban található meg a pektin, ami a kocsonyásodásért felel. Amelyikben pedig kevesebb van, pektin hozzáadásával (befőzőcukrok, 2:1, 3:1 termékek tartalmazzák) lehet segíteni. A magasabb víztartalmú, kevésbé rostos gyümölcsök (eper, málna, ribizli) esetén érdemes befőzőcukrot használni, a rostos, sok pektint tartalmazó (sárgabarack, szilva, birsalma) gyümölcsökhöz bőven elég a sima kristálycukor.

3. Újra kell meszelni a lakást lekvárfőzés után.

  • Nem igaz! Mivel nem kell órákig rotyogtatni a lekvárt, nem fognak a forrás közben képződő lekvárbuborékok sem alantas módon kiugrálni a fazékból.

4. Minimum 10 kiló gyümölcstől érdemes belefogni.

  • Nem igaz! Az egyik legnagyobb visszatartó erő a lekvárfőzésnél az a kép, ahogy gyerekkorunkban nagymamánk egy hatalmas gyümöcskupac közepén, hatalmas fazékban, hatalmas fakanállal izzadtan kevergeti a lekvárt. Ezért aztán mindenki úgy gondolja, így kell csinálni. De nem, már egy kiló gyümölccsel is lehet próbálkozni, ebből is lesz egy-két üveg lekvár, ami a legkisebb konyhában is elfér. Így biztosan nem megy el a kedved a következő lekváráldozat piaci megjelenésekor.

5. A lekvárt tele kell nyomni tartósítószerrel ezért nem lesz jobb a boltinál. Akkor meg minek?

  • Nem igaz! A tartósítás a technikán, nem pedig a tartósítószeren múlik. Az üvegeket jól mosd ki. A forró lekvárra azonnal csavard rá a tetejét, ha biztosra akarsz menni még egy darab folpackot is szoríts az üvegre és ezután csavard rá a tetejét. Ezután állítsd őket fejre néhány percre, hogy a vákuumosodást elősegítsd. Majd csavard a még mindig forró üvegeket újságpapírba és tedd őket takarók, törülközők közé. Néhány napig le kell küzdened a kíváncsiságodat, az a jó, minél lassabban hűlnek ki. Ez a módszer a szárazdunszt, amellyet tökéletesen csírátlanaítod a lekvárt és akár évekig is elállhat.

6. Ha nincs kamrád, bele se kezdj!

  • Kis fejszámolás: 1 kg gyümölcsből (például sárgabarack, hámozott, magozott állapotban) 40 dkg cukor hozzáadásával körülbelül 7-8 dl lekvár lesz. Ez átlagosan 2 kisebb üveget jelent. Ilyen (de még a duplája is!) mennyiség szerintem bármekkora konyhában elfér.

7. A lekvárfőzés a férfiak szerint öregasszonyos.

  • Nem igaz!  No persze nem kell felvenni a műanyag otthonkát meg a főkötőt, és egyik kezünket a derekunkra tenni, míg a másikban fakanállal hadonászni, és utasítani életünk párját hogy hozhatja a következő rekesz gyümölcsöt. Bizony, lehet ezt nőiesen is csinálni, és nem hiszem, hogy van férfi, aki ellenáll egy finom lekvárnak, hát még annak aki főzte 🙂

8. A lekvárt addig kell főzni, míg meg nem áll benne a fakanál.

  • Egyszerű, sima kristálycukorral is lehet lekvárt főzni, így is besűrűsödik, de ha nem bízol ebben a módszerben, használj befőzőcukrot, abban extra pektin van.

9. A jó lekvár sűrű és barna.

  • Nem igaz! A jó lekvár megőrzi a gyümölcs természetes színét. Ha sokáig főződ, a cukor karamellizálódik, és megszínezi a gyümölcsöt, ettől lesz barna. De mennyivel szebb látvány egy friss piros vagy narancssárga árnyalatokban pompázó lekvár, nem? Ezért sem kell túl sokáig főzni.

10. A lekvárfőzés nem élmény, hanem munka.

  • Nem igaz! Amikor lekvárt főzöl, nemcsak a gyümölcsöt zárod az üvegbe, hanem a nyarat, az adott hónapot, a lekvárfőzés közben kavargó gondolataidat is. Amikor pedig kinyitod majd, ezek újra előbújnak, és eszedbe juttatják a nyarat, az érzéseidet, gondolataidat. Ez ne lenne élmény? És akkor még nem írtam a különféle gyümölcsök párosításáról, az ízesített lekvárokról, amelyek kikísérletezése is nagy élményt jelent.

Most pedig irány a piac, a zöldséges, itt a hétvége, tessék lekvárt főzni!

/A képen látható lekvár a tavalyi sárgabaracklekvárom. A barackot megmostam, 1-2 perce forró vízbe mártottam, így kézzel le tudtam dörzsölni a héját. Kimagoztam, kilónként 40 dkg cukrot tettem hozzá, kicsit állni hagytam, hogy a cukor feloldódjon, majd felfőztem. Forrástól számítva 5-10 percig kevergettem, majd tiszta üvegekbe töltöttem, rácsavartam a tetejét és fejre állítottam őket. Néhány perc után mentek a takarók alá, a babakádba. 3-4 nap múlva szedtem ki őket./

Pin It on Pinterest